Üdvözlöm, ma 2024. szeptember 17. kedd van.
Energiatanúsítvány - mi is ez?
Évek óta téma az épületenergetika területén az épületek tanúsítása. Még a tanúsításról szóló kormányrendelet (176/2008) megjenése előtt számos helyen emlegették zöld kártya, energia passzus, stb. fantázia neveken. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, mit is kell tudni erről a dologról.
Az EU a 2002/91/EK direktívában határozta meg azon törekvéseit, hogy az épületek energia fogyasztását korlátozni kell, s itt került megfogalmazásra - többek között - hogy az épületeket energia felhasználásuk szempontjából minősíteni kell. Ezen irányelv teljesítésére született meg 2006-ban a 7/2006 (V.24) TNM rendelet, mely előírja az épületekre vontakozó követelményeket, majd az épületek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30) Kormány rendelet.
Az energia tanúsítvány rendeltetése, hogy az épületeket energia felhasználásuk (fogyasztásuk) alapján kategórizálja. Az egyes kategóriák
az ABC betűivel vannak jelölve és jelentésük nagyon hasonló a háztartási gépeknél (mosógép, hűtőgép) már megszokott jelölésekhez.
Nevezetesen az A+ jelenti a legjobb míg az I a legrosszabb besorolást. A szakértők által kiállított energia tanúsítás alapján pl. egy
lakás vásárlása előtt máris látható, hogy később boldog tulajdonosként élhetünk, vagy minden hónapban rettegve várjuk a gáz, villany, távhő számlákat.
2009. január 1.-től energia tanúsítványt kell készíttetni - a rendelet értelmében - minden új épület létesítésekor a használatbavételi engedélyezésig, valamint 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. 2012. január 1.-től energiatanúsításra lesz szükség használt épületek, lakások tulajdonjog átruházása (eladása) illetve 1 évnél hosszabb idejű bérbeadása esetén. Az elkészített energia tanúsítvány 10 évig érvényes. Persze ha időközben az épületen korszerűsítésre kerül sok, akkor érdemes új tanúsítványt készíteni, hiszen ez fogja tükrözni az energia hatékonyság javulását, mely egy esetleges eladáskor értéknövelő tényező lehet.
A tanúsítványt erre feljogosított, vizsgázott szakértő készíthet. A feljogosított szakértők névsorát a területileg illetékes mérnöki illetve építész kamaráknál, azok internetes oldalain lehet megtekinteni.
A tanúsítványt a rendelet által meghatározott formátumban kell kiállítani. A tanúsítvány összefoglaló lapjához csatolni kell az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számítását. Abban az esetben ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítást megrendelő döntése szerint a tanúsítványnak azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot is tartalmaznia kell.
A tanúsítvány díjazásáról szintén rendelkezik a jogszabály. Ez azonban máig vitatott téma a mérnöki társadalom körében, hiszen a rendeletben meghatározott díj összege bizonyos esetekben elégséges lehet, ám a legtöbb esetben lelkiismeretes, precíz munkára igényes szakértő bizony nem tudja kigazdálkodni a megadott keretből. Ebből kifolyólag a tanúsítvány készítéséhez társuló egyéb költségekkel kell számolnia a megrendelőnek.
Nos nagyjából ennyiben tartottam érdemesnek összefoglalni a tanúsítás mikéntjét. Természetesen nem tértem ki minden részletre, ezekről bárki tájékozódhat a hivatkozott rendeletből.
Évek óta téma az épületenergetika területén az épületek tanúsítása. Még a tanúsításról szóló kormányrendelet (176/2008) megjenése előtt számos helyen emlegették zöld kártya, energia passzus, stb. fantázia neveken. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, mit is kell tudni erről a dologról.
Az EU a 2002/91/EK direktívában határozta meg azon törekvéseit, hogy az épületek energia fogyasztását korlátozni kell, s itt került megfogalmazásra - többek között - hogy az épületeket energia felhasználásuk szempontjából minősíteni kell. Ezen irányelv teljesítésére született meg 2006-ban a 7/2006 (V.24) TNM rendelet, mely előírja az épületekre vontakozó követelményeket, majd az épületek tanúsításáról szóló 176/2008 (VI.30) Kormány rendelet.
Az energia tanúsítvány rendeltetése, hogy az épületeket energia felhasználásuk (fogyasztásuk) alapján kategórizálja. Az egyes kategóriák
az ABC betűivel vannak jelölve és jelentésük nagyon hasonló a háztartási gépeknél (mosógép, hűtőgép) már megszokott jelölésekhez.
Nevezetesen az A+ jelenti a legjobb míg az I a legrosszabb besorolást. A szakértők által kiállított energia tanúsítás alapján pl. egy
lakás vásárlása előtt máris látható, hogy később boldog tulajdonosként élhetünk, vagy minden hónapban rettegve várjuk a gáz, villany, távhő számlákat.
2009. január 1.-től energia tanúsítványt kell készíttetni - a rendelet értelmében - minden új épület létesítésekor a használatbavételi engedélyezésig, valamint 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. 2012. január 1.-től energiatanúsításra lesz szükség használt épületek, lakások tulajdonjog átruházása (eladása) illetve 1 évnél hosszabb idejű bérbeadása esetén. Az elkészített energia tanúsítvány 10 évig érvényes. Persze ha időközben az épületen korszerűsítésre kerül sok, akkor érdemes új tanúsítványt készíteni, hiszen ez fogja tükrözni az energia hatékonyság javulását, mely egy esetleges eladáskor értéknövelő tényező lehet.
A tanúsítványt erre feljogosított, vizsgázott szakértő készíthet. A feljogosított szakértők névsorát a területileg illetékes mérnöki illetve építész kamaráknál, azok internetes oldalain lehet megtekinteni.
A tanúsítványt a rendelet által meghatározott formátumban kell kiállítani. A tanúsítvány összefoglaló lapjához csatolni kell az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számítását. Abban az esetben ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a C kategóriát, akkor a tanúsítást megrendelő döntése szerint a tanúsítványnak azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot is tartalmaznia kell.
A tanúsítvány díjazásáról szintén rendelkezik a jogszabály. Ez azonban máig vitatott téma a mérnöki társadalom körében, hiszen a rendeletben meghatározott díj összege bizonyos esetekben elégséges lehet, ám a legtöbb esetben lelkiismeretes, precíz munkára igényes szakértő bizony nem tudja kigazdálkodni a megadott keretből. Ebből kifolyólag a tanúsítvány készítéséhez társuló egyéb költségekkel kell számolnia a megrendelőnek.
Nos nagyjából ennyiben tartottam érdemesnek összefoglalni a tanúsítás mikéntjét. Természetesen nem tértem ki minden részletre, ezekről bárki tájékozódhat a hivatkozott rendeletből.
Kapcsolódó témák
Kapcsolódó jogszabályok
Tanúsítvány minta