Energiatanúsítvány - Hogyan készül?
"Az utóbbi időben sokan keresnek fel kérdésekkel az energia tanúsítvány készítésével kapcsolatosan. A kérdésekből számomra úgy tűnik, hogy érthető módon
még nincs meg a kellő tájékozottság erről a dokumentumról. Az emberek többsége látott már épület alaprajzokat, készíttetett már különféle tervdokumentációkat (építési engedélyhez, gáz bekötéshez, fűtési rendszerhez)
de nem találkozott még energia tanúsítvánnyal." 2010.-ben még ezt írtam ennek a témának a beveztőjében. Azóta sok minden változott, köztük
a jogszabályok is, így frissítettem a leírást.
A tanúsító lehetőségei
A tanúsítvánnyal kapcsolatos szabályozásokat a 176/2008 kormányrendelet tartalmazza, mely rendelkezik a tanúsítás módszereiről is.
Ezek a követekezők:
új épület építése esetén, ha a felelős műszaki vezető nyilatkozik, hogy a kivitelezés a kivitelezési dokumentáció és az ahhoz tartozó energetikai
számításban közölt adatoknak megfelelően készült,
meglévő épület esetén, bizonyos feltételek teljesülése mellett, a ténylegesen mért energiafogyasztási adatokból a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján,
a 7/2006 TNM rendeletben közölt egyszerű vagy részletes számításokkal.
Ezek közül a másodiknak a 2015. évi rendelet módosításig nem volt egységes módszertana így a gyakorlatban a számítással történő tanúsítás terjedt el.
A továbbiakban én is inkább a másik két lehetőséget taglalnám. Itt elsősorban azokat a munka módszereket írom le amelyeket én alkalmazok.
Új építés, használatbavétel
Új építésű ingatlan használatba vételi engedélyéhez szükséges tanúsítvány kiállítható a meglévő engedélyezési dokumentációban szereplő energetikai számítás, valamint a felelős műszaki vezető
nyilatkozata alapján. Ebben az esetben is elengedhetetlen azonban a helyszíni ellenőrzés a következők miatt:
sajnos előfordul, hogy a felelős műszaki vezető felületes amikor aláírja a nyilatkozatot, és nincs tisztában azzal, hogy egy nyílászáró méret változása,
a falszerkezeten történt módosítás (még ha pozitív rányú is) és nem utolsó sorban a gépészeti rendszerekben történt változás is jelentősen befolyásolja az épület energetikai besorolását.
előfordul, hogy az épülethez eredetileg készített energetikai számítás nem megfelő gondossággal készült,
a 176/2008 rendelet 2016.-tól a tanúsítást alátámasztó számítási munkarész tartalmára számos olyan új követelményt ír elő, mely a 2016. előtt készült
energetikai számításokban nem volt meg, így az nem használható maradéktalanul.
a rendelet szintén kötelezi a tanúsítót fényképek csatolására.
Fentiek alapján sokszor az a megállapítás születik, hogy hiába a felelős műszaki vezető, nyilatkozata és a meglévő számítás, mégis új energetikai számítás
elkészítése szükséges.
Meglévő épületek
Itt már lényegesen több feladat hárul a tanúsítóra. Meglévő épületek tanúsítása legtöbbször számítással történik. Ehhez mindenképpen szükséges hogy az épületről rendelkezésre álljanak
alaprajzok, homlokzati rajzok, esetleg metszetek. Ha az építész, gépész műszaki leírások is elérhetőek akkor biztosabb a dolog. Ilyenkor egy helyszíni ellenőrzésen meggyőződünk arról, hogy a tervek mennyiben fedik a megvalósult
állapotot. Az esetleges változásokat felmérve aztán már meghatározható az épület geometriája, a nyílászáró szerkezetek méretei. Tervek hiányában kénytelenek vagyunk azokat magunk elkészíteni. Ekkor alapos felmérést kell végezni s mindenképp
javasolt, sőt 2016. január 1. óta kötelező fényképezni, így elkerülhető, hogy utólag többször ki kelljen menni a helyszínre.
Épületszerkezetek
A kapott vagy általunk felmért rajzok alapján meghatároztuk az épület geometriai adatait. Ezután meg kell határozni az egyes szerkezetek rétegrendjeit. Ezt jó esetben a műszaki leírásban megtaláljuk, ennek hiányában a tulajdonostól kérjük az
információkat. A tulajdonossal való egyeztetés minden esetben javasolt, mert kiderülhet, hogy a műleírásban betervezett anyagok helyett végül más került beépítésre. Ha a tulajdonos nem tud választ adni kérdéseinkre, akkor a szerkezetek méretei, az
építés éve alapján, esetleges meghibásodásokat (lehullott vakolat) kihasználva becsüljük meg a rétegrendet. Legvégső esetben folyamodhatunk feltáráshoz is, olyan helyen ahol ezzel nem okozunk kárt, de erre rendszerint tapasztalt tanúsító esetén nincs
szükség.
A nyílászárók esetében a hőátbocsátási tényezőket vagy a rendelkezésre álló műbizonylatok alapján, ezek hiányában a témában fellelhető szakirodalmakat felhasználva becsléssel állapítjuk meg.
Épületgépészet
A helyszíni szemle során meg kell határozni az épületben található épületgépészeti berendezések tulajdonságait, adatait. Meg kell nézni a hőtermelő berendezéseket, kazánokat. Meg kell határozni a fűtési rendszer típusát, a szabályozások módját.
Rögzíteni kell a használati melegvíz (HMV) termelés módját, tárolók méreteit, elhelyezését, van -e cirkuláció, hol haladnak a vezetékek. Ugyanilyen alapossággal kell meggyőződni az esetleges légtechnikai berendezésekről, klíma berendezésekről.
Számítások
Az elvégzett felmérések alapján a megrendelő döntése szerint kétféle számítási módszer alkalmazható. Az egyszerűsített és a részletes. Értelemszerűen a részletes számítással több időt kell foglalkozni, azonban ez bizonyos esetekben kedvezőbb eredményeket
hozhat mint az egyszerűsített módszer. Fontos még tudni, hogy a 2016. január 01.-től érvényes szabályozás szerint "AA" vagy annál jobb besorolás (egyéb feltételek teljesülése mellett) csak abban az esetben adható, ha a számítás
részletes módszerrel készült. A számítást lehet kézzel, vagy számítógépes segédlettel, akár erre a célra fejleszett szoftverekkel végezni. A számítási eljárás eredménye aztán a kiállított energia tanúsítvány.
A teljesség igénye nélkül ebben az írásban leginkább a laikusok számára szerettem volna némi bepillantást engedni abba, hogyan is történik egy tanúsítás elkészítése, mit várjanak el az általuk megbízott tanúsítótól.